Tanári kollégium

Az iskola – mint a világon minden Waldorf iskola - a Tanári Kollégium irányításával működő intézmény. Az iskola életét érintő legfontosabb kérdésekben tehát a Tanári Kollégium dönt. A Tanári Kollégium az iskola pedagógusainak közössége, mely az iskola többi dolgozóit is bevonhatja munkájába. Bizonyos át nem ruházható jogokon túl a Tanári Kollégium gyakorolja, ill. viseli a hagyományos intézményvezetői jogokat és felelősségeket. Működésének tartalmi és formai kereteit az Oktatási Törvény, illetve a törvényben is jóváhagyott Waldorf Kerettanterv határozza meg. Az iskola speciális szervezeti jellemzőit a Szervezeti és Működési Szabályzat (link) rögzíti.

A Waldorf intézményekre jellemző döntési mechanizmus szerint az iskola működtetésével kapcsolatos egyes feladatokat és az azok elvégzéséhez szükséges „közös” döntési jogokat általában kisebb csoportokhoz delegálja. Ezek a csoportok sok esetben kiegészülnek a fenntartó alapítvány és a szülői kör képviselőivel is.

Az egyes osztályok életével kapcsolatos kérdésekben az adott osztály osztálytanítója vagy osztálykísérője dönt a Tanári Kollégium véleményének figyelembevételével.

Tanári Kollégium tagjainak listája 

Tanári konferencia

A Tanári Kollégium minden héten egyszer, csütörtök délután találkozik a Tanári Konferencián (a továbbiakban: Konferencia). A Konferencia a Waldorf-iskolák "szíve": ez a fórum az iskolában közösen végzett szellemi és pedagógiai munka alapja. Itt történik az iskolavezetési illetve technikai kérdések megvitatása is. A Konferenciát az előző tanév végén választott konferenciafelelősök készítik elő és vezetik le közös megállapodás szerinti ideig.

A Konferencia általában pedagógiai és technikai részből áll:

A pedagógiai részhez tartozik a stúdium munka, a közös olvasás, beszélgetés melynek alapjául általában Rudolf Steiner pedagógiai művei szolgálnak.
Ide tartozik a gyermekmegbeszélés, melynek során több héten át foglalkoznak egy-egy külön figyelmet igénylő gyermekkel. Igyekeznek minél pontosabban megismerni, ezáltal megérteni őt, és keresik azokat a lehetséges utakat, amelyek a felmerült gondokat megoldhatják.
A közösen végzett szellemi munka ugyanakkor közösségteremtő erejű is. Ugyanilyen jelentőséget tulajdonítanak a közös mozgásos, művészi ill. kézműves tevékenységnek is, melyek szintén gyakran szerepelnek a Konferencia programjában.

Az iskola életével összefüggő szervezési és technikai kérdések megbeszélése a konferencia másik nagy része. Itt fontos megjegyezni, hogy a pedagógiai és a szervezési rész nehezen választható el egymástól, hiszen a technikai problémák sokszor pedagógiai jelentőséggel bírnak és a pedagógiai döntéseknek is komoly technikai vonzata lehet. A konferencián minden itt tanító tanárnak alkalma nyílik elmondani véleményét az iskolai életet érintő kérdésekről.

Többnapos konferencia előzi meg az évkezdést, melyen a tanárok megbeszélik a következő tanévben rájuk váró pedagógiai munkát és az új iskolaév indításával, működésével kapcsolatos technikai jellegű tennivalókat. Az évzárót követően - a tanévzáró konferencián - a tanárok visszatekintenek az elmúlt év pedagógiai munkájára, a megvalósított feladatok minőségére, sikerességére illetve sikertelenségére.