Értékelés, vizsgák

Értékelni annyi, mint tisztán látni, mélyen megérteni a másikat, és tisztelettel viseltetni az így megszerzett tudás iránt.

Általános elveink

A Waldorf-pedagógia az értékelést mint a gyermek megismerésének és megértésének eszközét fogja fel. Minél pontosabbak és átfogóbbak a tanár megfigyelései, annál mélyebben képes megérteni a gyermeket. A gyermeknek ez az alaposabb megértése elősegíti a gyermek pozitív fejlődését. Ideális körülmények között az értékelésnek az lehet a legfőbb eredménye, hogy a gyermek használható segítséget kap, és új fejlődési lehetőségek tárulnak fel számára. Az értékelés átalakulásokat eredményezhet a tanításban és a tanulásban egyaránt.

Az értékelés funkciói

Az értékelés két lényegi funkciót lát el: segíti a tanítási folyamatot és normákat teremt.

Visszajelzést ad a szülők és a tanulók számára, és teljes előmenetelük tükrében ad képet a tanulók hozzáállásáról, magatartásáról és képességeiről. Az értékelésnek ez a módja formatív, folyamatos, párbeszédre épül és a minőségen alapul. Az értékelés második fajtája külső megfigyelés formájában történik, speciális eredményekre vonatkozó, mérhető adatokkal szolgál, megállapítja, hogy a tanuló mire képes és mire nem, valamint szelekciót tesz lehetővé.

A művészeti órák munkáinak értékelése hasonló alapelveken nyugszik, mint a gyermek többi munkája. Az elkészített munkák közös megtekintése, az egyes munkák értékeinek, szépségeinek felismerése és kiemelése hosszú folyamat során fejlődik, alakul, így a gyermek önmagáról és a külvilágról is véleményt tud formálni. Megfigyelése, szempontjai szélesednek, tapasztalatai révén értékelni tudja, könnyebben megbecsüli mások munkáját, mélyebben megérti a világ dolgait. Az osztályban, iskolában kiállított alkotások szép ívet mutatnak a gyerekek fejlődéséről, képességeik kibontakozásáról.

Folyamatos értékelés

Az értékelésnek két szintje van: az egyik a tanár folyamatos megfigyeléseiből alakul, a másik pedig a formális visszajelzésekből. A tanár által folyamatosan végzett megfigyelések kiterjednek a gyermek napi iskolai tevékenységére, munkájára, szociális kapcsolataira, órai jelenlétére, otthoni feladatainak elvégzésére, a vele kapcsolatos szokatlan jelenségekre – atipikus magatartás, otthoni vagy szociális krízisek, betegségek.Az általános jellemzés mellett a gyermekek minden elvégzett munkájukhoz értékelést kapnak. Ez a visszajelzés az első iskolai években még szóbeli formában történik, a középtagozattól
(5. osztálytól) kezdve viszont megjelennek az írásbeli értékelések különböző formái: például néhány soros írásbeli visszajelzés az adott munkáról, pontszámokkal vagy százalékban megadott értékelés.A megfigyelésekből származó jegyzeteket kiegészítik a szaktanárok a gyermek szakórákon nyújtott teljesítményével. Az év során összegyűlt észrevételeket az osztálytanító és a szaktanárok összegzik a gyermek év végi bizonyítványában.

Bizonyítványok

A szülők a tanár stílusa és az általa választott forma szerint éves bizonyítvány formájában összefoglalást kapnak ezekről az értékelésekről. Ez a dokumentum általában a következőket tartalmazza:                   

- Az osztálytanító jellemzése a gyermekről, mint egész személyiségről, rávilágítva erős oldalaira és gyengéire. Ebben válik egyértelművé a gyermek egész évi szorgalmának és magatartásának értékelése.

- A gyermek részvételének (figyelme intenzitásának, együttműködési készségének, reakcióinak), a különböző tárgyakban tanúsított előmenetelének és képességeinek, (ideértve a megértési, verbális és írásbeli képességeit) szociális viselkedésének, (beleértve, hogy mennyire figyel másokra, mennyire tud másokkal együtt dolgozni) és aktivitásának (idetartoznak a bemutatott munkái, azok külalakja, befejezett feladatai) értékelése, részvételi szintjének, reakcióinak és érzelmi-esztétikai fejlődésének összegzése. 

- Az éves jelenlétének és munkájának összegzése.

- Az alapfokú művészetoktatás területén a tanuló teljesítményének értékelése a foglalkozások egyéni és csoportos feladatai során nyújtott teljesítménye alapján történik.                   

- Az összes tantárgyban tanúsított előmenetele.

- A bizonyítványvers, amely egy olyan képet ragad meg, mely segítséget nyújthat a gyermek jövőbeni fejlődéséhez.

A szöveges értékelés hagyományos érdemjegyre váltásának szempontjai, az átjárhatóság kérdése

Tapasztalataink azt mutatják, hogy az iskolánkból tanév végeztével távozó tanulók előmeneteléről nagyon ritka esetben kér a fogadó iskola osztályzatokkal való értékelést. Pedagógiai alapelvünkből következően a formatív értékelést – ami mindig csak a jelenre vonatkozhat, és célja a fejlődés értékelése, a diagnosztizálás, a korrekció – nem fordítjuk le osztályzatokra, csak a nagyobb tanulási szakaszokat (epochákat) lezárandó – a múltra vonatkozó –összefoglaló tudásszintmérő tesztek, dolgozatok, szóbeli beszámolók értékelését. Itt érvényesülhet a minősítés (minősítő szavas ötfokú skála), a szelektálás funkciója, mivel ez esetben a tanuló teljesítményét nem önmagához, hanem már társai teljesítményéhez, illetve a tantervi optimum várható követelményéhez mérjük.Amennyiben valamilyen oknál fogva szükség van a szöveges értékelés osztályzatokra váltására, a hagyományos érdemjegyeket (ötfokú skála) alkalmazzuk. Mivel a szöveges értékelés tágabban írja le a gyermek állapotát, teljesítményét, ezért nem okoz gondot behatárolni a megfelelő minősítést.

Nem értékeljük osztályzatokkal iskolaváltás esetén a következő tantárgyakat:
euritmia, 8. osztályos éves zárómunka, dráma, magatartás és szorgalom. 

Amikor elkezdődött az érettségi időszak, sokan megállítottak az iskolában: Na, hogy megy? Ilyenkor én kicsit tétováztam, vonogattam a vállamat, majd azt feleltem:… jól. A vállvonogatás és tétovázás nem azt jelezte, hogy kétségeim vannak a választ illetően, csak azt, hogy nem vagyok biztos benne, a kérdező ugyanarra gondol, mint én.

Ezért most leírom, mit takar számomra ez a „jól”:

Jó, hogy nálunk olyan gyerekek is eljutnak – ha csak egy-két tantárgyból is – az érettségiig, akik más iskolában a közelébe sem kerülnének.

Jó, hogy valaki kisbaba mellett 4,6-os átlagot ér el.

Jó, hogy az, aki novemberben az első próbavizsgán még annyira félt, hogy elsírta magát, most kedves, nyugodt mosollyal végigcsinálja az egész napot.

Jó, hogy a fiatalok többsége magabiztos, megmutatja az egyéniségét, de nem hivalkodó. 

Jó, hogy még azok is zökkenőmentesen tudnak alkalmazkodni a számukra eddig idegen formaságokhoz, akiknek ez különösen nehezére esik.

Jó, hogy az érettségi elnökünk pontos, precíz, ugyanakkor segítőkész és megértő  – minden szempontból nagyon megkönnyíti a dolgunkat, és  ő is pozitív visszajelzéseket ad a nálunk folyó munkáról.

Jó, hogy a próbavizsgák, mint szűrők jól működtek, olyanokat bocsátottunk vizsgára, akik élesben is megállják a helyüket, sőt a legtöbb tantárgyból jobb eredmények születnek (egyetlen bukás volt).

…még folytathatnám, de talán értitek már, mire gondolok. Hát csak kérdezzetek ezután is bátran, majd jön a tétovázás, vállvonogatás, és aztán:… jól. Bízom benne, hogy így lesz, mert így kell lennie, ha 12 évig azt kapják a gyerekek, amire az adott életkorban szükségük van.

És azért persze álljanak itt a konkrét számok is, de előtte még egy kis „használati útmutató”: A mostani rendszerben lehet rendes és úgynevezett előrehozott érettségit tenni, ez utóbbi azt jelenti, hogy valaki nem minden tantárgyból érettségizik. A mi iskolánkban ezek részben olyan 13-osok, akiknek sok lett volna egyszerre öt tantárgyból készülni, részben olyan 10-11-12. osztályosok, akik egy-egy tantárgyból hamarabb letették az érettségit. Idén egy-egy tanuló a 10. és a 11. osztályból, 6 tanuló a 12. osztályból, 6 tanuló a 13. osztályból tett előrehozott érettségit. A tantárgyak után az első szám a rendes érettségit tettek átlaga (13 tanuló), a második az összes előrehozott érettségi átlaga és a harmadik pedig azoknak a tanulóknak az átlaga, akik első osztályos koruktól hozzánk jártak (6 ilyen tanuló volt idén).

Az „n”  betű azt jelzi, hogy abban a kategóriában senki nem érettségizett.

Matematika:  3 – 2 – 4,3

Magyar:  3,7 – 3 – 4,5

Történelem: 3,6 – 2 – 4,3

Angol:  3,8 – 4,4 – 4,4

Német:  3,8 – 3,5 – 5

rajz:  4,5 – n - n

művészettört.:  n – 4 - n

földrajz:  3 – 2 – n

fizika:  5 – 5 – 5

dráma:  4,7 – 4 – n

ének:  n – 4 – 4

A 10-11-12. osztályokból előrehozott érettségit tettek összátlaga: 4,7 (angol, német, dráma és fizika tantárgyakból)

A rendes érettségit tettek közül 2 tanuló tett 3 tantárgyból (angol, német, matematika) emelt szintű érettségit, ezek mindegyike 5-ös lett.

Sajnos nem mindenkiről jutott el hozzánk az információ a továbbtanulásról, de a következőket tudjuk:

6-an jelentkeztek felsőoktatásba, közülük 4-et vettek fel a következő helyekre:

BME mérnök-informatikus, BME gépészmérnök, Budapesti Gazdasági Főiskola gazdálkodás  és menedzsment, Budapesti Corvinus Egyetem kertészmérnök

Többen érettségi utáni képzéseken szakmát tanulnak: motorszerelés, logisztika, kozmetika, ötvösség

Akik előrehozott érettségit tettek, azok nálunk vagy más iskolában, - ketten munka mellett -  idén megpróbálják lezárni az érettségit.

Janky Lelle